Kávézacc

Most olvastam, hogy a norvég rendőrök azért nem helikopterrel mentek a vérengzés helyszínére, mert a pilóta éppen szabadságon volt, ráadásul az osztagot szállító egyik csónak is elsüllyedt. A tömeggyilkos pedig mindeközben csak lőtt és töltött, akik pedig az útjába kerültek, legfeljebb imádkozhattak, hogy mire rájuk kerül a sor, fogyjon el a golyó.

A norvég közvélemény most a rendőrséget támadja, mert mi tagadás, a fiúk nem álltak a helyzet magaslatán. De ez már csak a tehetetlenség újabb megnyilvánulása, mert ha a világ legjobban kiképzett, legszuperebbül felfegyverzett és legrövidebb reakcióidejű SWAT kommandója ott dekkol a túlsó parton, a vérengzést akkor sem akadályozhatta volna meg. Pusztán azért, mert nem logikus gondolkodású ellenséggel kellett harcolnia, hanem egy irracionalitásba temetkezett őrülttel.

Szerintem a biztos védekezésre egyetlen módszer létezik – amivel tudom, nagyon sokan nem értenek egyet –, mégpedig a korlátlan, szabad fegyverviselés. Ha azon a szigeten minden fiatalnak ott fityegett volna az oldalán egy irgalmatlanul nagy pisztolytáska, benne az elmaradhatatlan gyorstüzelővel, a magas szőke rögtön az első lövés eldurrantása után kapott volna egy tucatot a homloka közepébe.

Tény, hogy a korlátlan fegyverviseléssel a sültbolondok is játszva beszerezhetnék a gyilkoláshoz szükséges eszközöket, de amikor használni kezdenék őket, a normális gondolkodásúak nemes egyszerűséggel és ugyanilyen gyorsasággal firhanggá lyuggatnák mindnyájukat. Egyébként pedig az idióták minden tilalom dacára ma is könnyedén beszerzik maguknak a stukkereket, sőt, minél nagyobb barom valaki, annál lazábban és egyszerűbben kapja meg a fegyvertartáshoz szükséges engedélyt.

Természetesen ez a dolog a fegyverviseléssel csak akkor működne, ha nem volna vele szemben semmilyen ellenkezés. Ha csak a békés honpolgárok egy szűk rétege szánná rá magát arra, hogy hatlövetűje legyen, a mai helyzet lényegében mit sem változna, de ha a mordályviselés kötelező lenne, a terroristák egy szempillantás alatt elbizonytalanodnának, és ez a dolog szép lassan, fokozatosan kimenne a divatból. Az ember ugyanis az idők kezdete óta individuálisan is fegyverviselésre termett, ám az elidegenedett, urbánus életforma ezt valahogy kiölte belőle. A baj csupán az, hogy a világ működési rendje a kardfogú tigris óta semmit sem változott, de ezt mi nem vagyunk hajlandók elismerni.

De ha már társas lények vagyunk, és a fegyver ugyebár veszélyes jószág, a dolgot úgy is lehetne szabályozni, hogy volna, akinél csak töltetlen pisztoly lenne, és volna, akinél csak golyó. A kettő összekombinálása és működésbe hozása tisztán kommunikáció kérdése maradna. Már ha jutna rá idő.
www.regenytar.hu