Mély megnyugvással olvasom, hogy egyre több ország van a földön. Szó ne érje a ház elejét, de azt már eddig sem nagyon értettem, hogy bolygónk méretéhez képest miért van ilyen csekély számú államszerveződés, mert abban ugyebár egyetérthetünk, hogy a hétmilliárd emberhez képest az a 193, amelyet a Wikipédia független országként emleget, nevetségesen kevés.
Jelen pillanatban Dél Szudánról van szó, amely több évtizedig tartó polgárháború után vált függetlenné. Őszintén remélem, hogy ezt a példát sokan és sokféleképpen fogják majd követni. Itt, Európán belül is jól jöhetne néhány új nemzeti lobogó, de a recsegő, ropogó vagy éppenséggel rizsfelfújtként terjeszkedő nagy világbirodalmak szétporciózódása sem volna utolsó dolog.
A tréfát félretéve, én például simán el tudom képzelni, hogy Buda elszakadjon Pesttől. Ha jobban belegondolok, mindennek már régen be kellett volna következnie, és nem is kerülne túl sokba. Pest, mondjuk, köztársaság lenne, Buda pedig alkotmányos monarchia, vagy fordítva. Az elszakadás fizikailag úgy történne, hogy föl kéne robbantani azt a néhány hidat, amely ezt a városképződményt most még összeköti (a metróalagúttal már volna egy kis probléma, de a felek ezt is megoldhatnák egy zászlóalj nepáli ENSZ békefenntartóval).
A Margitsziget státusa ugyan nem lenne egyértelmű, de ezen meg segíthetne a korlátozott területi autonómia, amely egyfajta vámmentes övezetként is működhetne.
Még jobb lenne, ha a frissen szétvált városrészek – a Budai Királyság és a Pesti Köztársaság – azonnal hadat is üzennének egymásnak, mert ez idecsábítaná a nagy, nemzetközi hírügynökségeket, amelyek mögött ott tolakodnak a befektetők. A háború természetesen csak operett szinten nyilvánulna meg, a felek nagy parádékat és fesztiválokat tartanának a maguk területén, egyfajta farsangi kavargást teremtve a különféle egyenruha és military divatoknak.
Mindeközben a háttérben lázasan folyna az önállósult államok létjogosultságát igazoló kampány: Pest és Buda egyaránt nagy hangsúlyt fektetne a szép, tiszta és biztonságos utcakép kialakítására, beleértve azt is, hogy a hajléktalanokat munkával, hajlékkal és egyéb kiegészítőkkel megpakolva eltüntetné a világ szeme elől. A két városrész törekvései abban azért összetalálkoznának, hogy mindketten nagyon igyekeznének elhatárolódni az őket körülvevő Magyarországtól, aminek következtében a Budai királyság fallal, a Pesti köztársaság aknákkal telehintett vizesárokkal venné körbe magát.
Nem kétséges, hogy ez az egészséges versengés mindkét területen soha nem látott módon megdobná a gazdasági és a kulturális életet. A dolog velejárójaként egyre többen kezdenének ácsingózni ilyesfajta babérokra, így az is bekövetkezne, hogy a Buda Királyság bizonyos részei, mint pl. a Medve utca egy idő után leválna az anyaállam csecséről, és mondjuk, hadat üzenne a szomszédos Kacsa utcának. Pesten mindez akár a Szövetség utca és az Alsó erdősor utca szembekerülésével is realizálódhatna. Ezek természetesen további próbálkozóknak nyitnának utat, vagyis hamarosan miniatűr utcaállamok lépnének az addigi masszív városrész birodalmak helyére.
A következő lépés a háztömbök önállósodása lenne, amelyet az egyes családok, sőt a családokon belül a szobák, lichthófok és szellőzőaknák új államokká alakulása követne, de ebbe már bele se merek gondolni.